Városnézés Brijunin – Tippek a Brijuni területén eltöltendő nyaraláshoz
Történelmi emléktár
Hosszú politikai pályafutása során Josip Broz rengeteg ajándékot kapott látogatóitól. Sokszor élő vagy kitömött állatot ajándékoztak neki. Ettől kezdve minden állat a Brijunin található állatkertbe, vagy a szafari parkba lett szállítva. Az élő állatokat, és azok kicsinyeit haláluk után kitömték, ezáltal bővült a kollekció, melyet 1986-ban nyitottak meg a nagyközönség előtt.
A gyűjtemény darabjait diorámákban állítják ki néhány növénnyel körülvéve, hogy a természetes környezetükhöz hasonló légkörben helyezzék el a darabokat. Nagyjából 200 kiállított állat látható 19 diorámában, melyek közül 7 Afrikát, 4 Ázsiát, 1 Ausztráliát és 1 Dél-Afrikát, a többi pedig az európai, különösen a Brijuni területén honos állatvilágot reprezentálja.
Isztriai és kvarneri freskómásolatok, valamint glagolitikus vésetek kiállítása
Szent German gótikus stílusú temploma 1481-ben épült. A templomot Pula városának azon bátor lakójának szentelték, aki a 3. század végén a város vezetőihez fordult a keresztényekkel szemben tanúsított intolerancia miatt, s mivel szót mert emelni, így ennek következtében halálra ítélték.
A templomot gótikus freskók díszítették, de ezek sajnos egy tűzvész következtében megsemmisültek a 19. század végén. A templomot 1911-ben renoválták, melynek során egy, a Verige-öbölben lévő római villából származó fekete-fehér mozaikot építettek bele a templom padlózatába. A falba épített mélyedések kialakításával és a Brijuni történetét elmesélő vésetek használatával a szakralitás bekerült a tipikusan isztriai kápolnák formavilágába.
A templom 1958 óta ad helyet az isztriai és a kvarneri freskómásolatok, valamint a glagolitikus vésetek kiállításának, amely e terület középkori eredetű örökségét mutatja be, így tehát Beram, Hum, Rakotule és Lovran területéről származó freskókat, valamint a legjelentősebb glagolitikus kővéseteket egy helyen tekinthetik meg a látogatók.

Josip Broz Tito a Brijuni-szigeteken
Az 1984-ben megnyitott kiállítás, a jugoszláv elnök, Josip Broz Tito Brijuni szigetén való tevékenységét mutatja be 1947. június 20-tól kezdve, akkortól, amikor először megérkezett a szigetcsoportra, egészen az 1979. augusztus 29-i távozásáig.
Ebben a több mint 30 évben számtalan látogatás lett megörökítve: különféle delegációk, államfők, társaságok és barátok, valamint a kulturális, a tudományos területen kiemelkedő egyéniségek, számtalan miniszter, diplomaták, nagykövetek és számtalan régiós és politikai delegációk látogattak el Titohoz.
A zászlók hosszú sora 60 országot reprezentál; olyan országokat, melyek képviselői - összességében 90 fő - ellátogattak a szigetre.
Egy idős osztrák emlékei
1993-ban nyitották meg az Egy idős osztrák emlékei című kiállítást a Brijunit felvirágoztató Paul Kupelwieser Brijuni szigetére való érkezésének centenáriuma alkalmából.
Paul Kupelwieser szavait saját könyvéből idézik, valamint fényképek régi képeslapok és nyomtatott sajtó (könyvek, magazinok) illusztrálják a malária által sújtott sziget népszerű üdülőhellyé való átalakításának dicséretre méltó cselekedetét.
Dr. Robert Koch mikroszkópján kívül a kiállítás darabjai között megtekinthetőek a Paul Kupelwieser gyűjteményéből származó ásványok, melyek mesés szépségét még azok után sem híresztelte, miután átutazott az "osztrák délre", ahol megdöbbentő és felbecsülhetetlen értékű leletekre tett szert.
Régészeti gyűjtemény
A 20. század folyamán az "anyagi kultúra" összegyűjtött darabjai pontos leírását adják a szigetcsoporton zajló életnek a prehistorikus kortól egészen a középkorig - mindez 1955 óta van kiállítva a 16. századból származó Velencei Nyári Házban.
A prehistorikus időszakot a Javorika-öbölben talált égetett agyag, a csontok és a kovakő reprezentálják, a bronzkort pedig a Gradina hegy tetején elterülő település.
A klasszikus idők dicsőségét a kerámiából, az üvegből, a fémből és a kőből készült használati tárgyak hirdetik.
A Szűz Mária és a Szent Peter templom kőből készült berendezései a középkort idézik.
Kupelwieser békéje
Ez a Kupelwieser család mauzóleuma. Annak ellenére, hogy az épületet a sziget tulajdonosa és annak felesége számára építtették, a mauzóleumban mégis egy anya és a gyermeke van eltemetve. Paul Kupelwieser kisebbik fia ugyanis öngyilkosságot követett el miután a sziget vezetését rábízták, de sok kudarc érte. Halálát követően édesanyja, Marija Kuplewieser mellé temették.